Vissza a fõoldalra

A botanikus kert története

A Tuzson János Botanikus Kert a gyönyörű Sóstói erdő szomszédságában, a Nyíregyházi Főiskola Karainak ölelésében található. Létrehozásának gondolata tulajdonképpen már a Tanárképző Főiskola 1962-es alapításakor megfogalmazódott. Dr. Pál Miklós akkori igazgató-helyettes 1970. novemberében jelentette be, hogy az országos és a megyei szervek elfogadták a tízholdas arborétumnak és botanikus kertnek a tervét. 1972-ban a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében lévő és Nyíregyháza város belterületén fekvő 4,5 ha erdő területet átadta arborétum létesítés céljára a Tanárképző Főiskola részére. A tényleges építés kezdete 1973-re nyúlik vissza. A rendkívül lelkes tanszéki kollektíva áldozatkész munkájával, az oktatási intézet támogatásával, valamint sokrétű társadalmi segítséggel megkezdődhetett a munka.

A tervszerű, gondos, s hozzáértő tevékenység eredményeképpen a létesítmény napjainkra az egyik legszebb lett hazánkban. A Botanikus Kert 1984-ig a Növénytani Tanszék szerves része volt, s azóta is szoros kapcsolatban áll vele, annak „élő laboratóriuma”. A gyakorlat bebizonyította, hogy az oktató - nevelő munkában éppúgy szükség van a kertre, mint a környezet- és természetvédelem területén, s ez a szerep nem is helyettesíthető mással. 1984-ig elkészült a rendszertani terület, a tó és környéke, a sziklakert, a különböző növénytársulásokat bemutató erdőterület, két faház, két nagyméretű fóliaház, valamint a kert víz- és villanyrendszere. A pálmaház első részét 1984-ben, a kaktuszházat 1992-ben, a mediterránházat pedig 1997-ben adták át a rendeltetésének. 1990-ben megalakult a Kaktuszház Alapítvány, mely azóta is nagy segítséget nyújt a kert fejlesztéséhez.

A fejlődésre jellemző a rendszeresen kiadott magcsere katalógus (INDEX SEMINUM), melynek segítségével több, mint 10 éve tart fenn tudományos, valamint a beszerzéseket és cseréket is szolgáló kapcsolatot 250 társintézménnyel szerte a világon.

1998-ban nyilvánították helyi Védett Természeti Hellyé és területe 4,5 hektárról 5,6 hektárra növekedett. Ezt az új kertrészt, valamint egy ugyanilyen nagyságút a régiekből - azaz összesen 2,2 hektárt - eredeti növénytársulással, gyöngyvirágos, zárt homoki tölgyessel telepítették be. 2002-ben – pályázati forrásokból – lehetőség nyílt a főépület-együttes bővítésére, s a berendezések korszerűsítésére. A kétszintessé váló objektum összes területe már meghaladja a 200 négyzetmétert. Kialakításra került többek között az előadóterem, a laboratórium, a „Hortobágyi Tibor Emlékszoba” és a szociális blokk. Elkészült a Tuzson János Botanikus Kert gyűjteményét bemutató CD is, amely a virtuális laboratórium célját valósítja meg. Ma már a növények fajszáma a 2.500-at, a látogatók száma a 20.000 főt meghaladja.

A Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertje – megalakulásának 30. évfordulóján – 2002. május 9-én vette fel Dr. Tuzson János botanikus akadémikus nevét. Ő az a tudós, aki a Bátorliget körüli értékes területek felfedezésével a Nyírséget kiemelte a többi tájegység közül és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét pedig botanikai szempontból európai hírűvé tette!

A fejlődés nem állt meg. 2005-ben egy trópusi haszonnövényház épült, amelyben most már a nagyközönség számára is megtekinthető a legendás levélméretű amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica). Még ebben az évben került átadásra az „Élet fája” nevű bemutatópark, melyben minden tavasszal hagymás növények (tulipán, nárcisz, jácint), nyáron pedig egynyári dísznövények fajtabemutatója látható. A 2006-ban átadott Látványhíd ezen növénykompozíciók más távlatból történő megcsodálását teszi lehetővé. 2007-ben a még üresen álló területen Ázsia, Kína-Japán növényeit bemutató kertrész (Japánkert) készült el.

2009-ben az 550 óriás tujából álló Labirintus és az oktató-szórakoztató Huszár-Játszókert átadása volt fontos állomás a kert életében. 2010-ben a Sziklakert átépítése szerepelt napirenden, ahol közel 2000 növény kapott helyet.

Aki egyszer már megfordult itt az tudja, érdemes ide ellátogatni, s természetes közegében rácsodálkozni a növényvilág ritka szépségeire. Minden évszakban érdemes betérni, hiszen bármikor csodálatos látnivalókat kínál mind a szabadföldi, mind az üvegházakban található páratlan gyűjtemény.

Vissza a fõoldalra